Verke szerkesztőség

A Verke mögötti kutatás

A Verke két coachját randomizált, kontrollált vizsgálatban értékelték a Stockholmi Egyetemen; az eredmények az Internet Interventions folyóiratban jelentek meg (2026).

Ez az oldal átlátható képet ad arról, milyen kutatás áll a Verke mögött: az akadémiai vizsgálatról, amelyben a terméket értékelték, az egyes coaching-módszerek mögötti lektorált szakirodalomról, és arról, mit állítunk, illetve mit nem. Ahol a kutatás erős, azt kimondjuk; ahol még alakul, ott óvatosan fogalmazunk; ahol pedig megjelentek az eredmények, ott inkább a tanulmányra mutatunk, mint hogy itt újra elmondjuk őket.

Két coachunkat randomizált, kontrollált vizsgálatban értékelték a Stockholmi Egyetemen, az internetes intervenciók egyik vezető kutatójának témavezetésével, az eredmények pedig lektorált folyóiratban jelentek meg. A Verke által használt hat coaching-módszer mindegyike mögött emellett önálló, lektorált kutatási anyag áll.

A Verke két coachját — Annát (pszichodinamikus) és Judithot (kognitív viselkedésterápiás) — háromkarú, randomizált, kontrollált vizsgálatban értékelték a Stockholmi Egyetemen. Százkét szociális szorongásos zavarral élő felnőttet soroltak be véletlenszerűen három csoportba: MI által vezetett pszichodinamikus coaching Annával, MI által vezetett kognitív viselkedésterápiás coaching Judithtal, vagy várólistás kontrollcsoport. Az aktív intervenció négy hétig tartott, a fő tünetmutatókat pedig az intervenció végén, majd egy hónappal később, az utánkövetéskor vették fel.

Az elsődleges végpont a szociális szorongás tüneteinek csökkenése, amelyet validált kérdőívekkel mérnek. A másodlagos mutatók közé tartoznak a depressziós tünetek, az általános szorongás, a terápiás szövetség és a résztvevői elégedettség.

A résztvevők bevonása 2025-ben történt, az eredmények pedig 2026-ban jelentek meg a lektorált Internet Interventions folyóiratban. A vizsgálat a Stockholmi Egyetem Pszichológiai Intézetének szélesebb kutatási programjába illeszkedik, Per Carlbring professzor témavezetésével. A projekt lapja a Stockholmi Egyetem kutatási katalógusában található: Stockholm University research catalogue, a témavezető kutató oldala pedig a carlbring.se.

A vizsgálatból két szakdolgozat született a Stockholmi Egyetem Pszichológiai Intézetében, mindkettő Carlbring professzor témavezetésével, és mindkettőt nyilvánosan megvédték 2025-ben. Ugyanazt a projektet két irányból vizsgálják — az egyik kvantitatívan, a másik kvalitatívan —, együtt pedig arra a két kérdésre adnak választ, amely a legtöbb olvasót érdekli: hogyan elemezték a vizsgálatot, és milyen volt a coachokkal beszélgetni.

Hassbrink (2025) — a kvantitatív szakdolgozat

Karla Hassbrink mesterszakdolgozata, Anna eller Judith: Artificiell intelligens vid social ångest, a vizsgálat tüneti kimeneteleinek elemzéseit közli — a karok közötti különbségeket az intervenció végén és az egy hónapos utánkövetésnél. A szakdolgozat psykologexamensarbete (30 hp), amelyet 2025 őszén védtek meg a Stockholmi Egyetemen, és szerepel Carlbring nyilvános publikációs oldalán (carlbring.se/uppsatser). Ez a nyilvános forrása a vizsgálat elsődleges kimeneteleinek szakdolgozati szintű közlésének.

Lutovsky (2025) — a kvalitatív szakdolgozat

Catharina Lutovsky mesterszakdolgozata, “Det är nästan som ett journummer fast det är AI” („Olyan, mintha egy segélyvonal lenne, csak épp MI”), reflexív tematikus elemzéssel készült kvalitatív vizsgálat, amely ugyanezen kutatás aktív kezelésben részt vevő alanyaival folytatott tizenegy félig strukturált interjún alapul. Egyúttal psykologexamensarbete (30 hp) a Stockholmi Egyetemen, Carlbring professzor témavezetésével, 2025 őszén megvédve.

Lutovsky elemzése négy átfogó témát tár fel a résztvevők MI-vel közvetített terápiás élményéből:

• Az MI nem ítélkező minősége megélt tapasztalatként — és hogy ez mit enged felszínre hozni, amit a résztvevők egyébként nem mondanának ki.
• A folyamatos elérhetőség egyszerre erősség (támasz nehéz pillanatokban, munkaidőn kívül is) és kockázat (túlzott támaszkodás, elmosódó határok).
• Hogyan viszonyulnak a résztvevők a hibákhoz — az MI félreértéseinek és kontextusvesztéseinek konkrét formái, valamint ezek hatása a bizalomra és a közös felelősségre.
• MI-vel támogatott önmegértés és változás — hogyan használták a résztvevők a beszélgetéseket arra, hogy jobban megértsék magukat, felismerjék a mintáikat és kipróbáljanak új dolgokat.

Lutovsky témáit csak fogalmi szinten ismertetjük. A résztvevők szó szerinti idézetei a szakdolgozatába tartoznak, nem a marketingünkbe.

Per Carlbring a Stockholmi Egyetem klinikai pszichológia professzora, és az interneten közvetített pszichoterápia kutatásának egyik úttörője. Főszerkesztője az Internet Interventions tudományos folyóiratnak, amelyet 2014-ben társalapítóként indított el, kutatócsoportja pedig olyan randomizált vizsgálatokat végzett, amelyek alapvetőek az interneten közvetített CBT és pszichodinamikus terápia szorongásos zavarokban való alkalmazásában. Több mint 300 lektorált publikációja átfogja az iCBT-t, az internetes pszichodinamikus terápiát, a virtuálisvalóság-alapú expozíciót, a szerencsejáték-függőség kezelését és — 2023 óta egyre hangsúlyosabban — az MI-vel segített pszichoterápiát; laborja Európa egyik legtermékenyebb műhelye a digitális mentális egészség területén. A Stockholmi Egyetemen zajló vizsgálat témavezetője Carlbring volt.

Carlbring saját lektorált munkái segítettek megalapozni a mesterséges intelligencia legitimitását az interneten közvetített pszichoterápia kutatási irányaként — például 2023-as tanulmánya A new era in Internet interventions: The advent of Chat-GPT and AI-assisted therapist guidance (Carlbring et al., 2023, Internet Interventions) megnyitotta a párbeszédet arról, hogyan illeszkedhetnek a nagy nyelvi modellekre épülő coachok a vezetett iCBT mellé. Független, szakmailag lektorált hivatkozásként említjük: annak a tágabb kutatási területnek a keretét adja, amelyen belül a Verke is működik — nem a Verke konkrét jóváhagyásaként.

Nyilvános források: Stockholm University profile · Google Scholar · publikationer (full publication list) · uppsatser (supervised theses, including Hassbrink 2025) · carlbring.se.

Az alábbi hat coaching-módszer mindegyike mögött önálló, lektorált kutatási anyag áll, a Stockholmi Egyetem vizsgálatától függetlenül. Ezek azok a módszerek, amelyekre a coachjaink épülnek. Az egyes módszerekről szóló oldalak részletesen bemutatják, hogyan működnek a Verkén belül; az itteni összefoglalók csak a kutatási hátteret jelölik.

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

A CBT az egyik legkutatottabb pszichológiai megközelítés a gyakori mentális egészségi problémák kezelésében. Hálózati metaanalízisek az egyéni CBT-t a szociális szorongásos zavar egyik leghatékonyabb pszichológiai beavatkozásaként azonosítják. (Mayo-Wilson et al., 2014). Olvass többet a CBT-ről a Verkén →

Pszichodinamikus terápia (PDT)

A PDT a CBT-vel szembeni közvetlen randomizált vizsgálatokban hatékonynak bizonyult szociális szorongás esetén, és mindkét megközelítés tartós előnyt mutatott a hosszú távú utánkövetésnél. (Leichsenring et al., 2013). Egy 2023-as ernyőtanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a PDT mára megfelel az empirikusan alátámasztott megközelítésekre vonatkozó korszerű kritériumoknak depresszió, szorongás és szomatikus tünetzavarok esetén. (Leichsenring et al., 2023). Olvass többet a PDT-ről a Verkén →

Elfogadás és elköteleződés terápia (ACT)

39 randomizált vizsgálat metaanalízise szerint az ACT felülmúlta a várólistás, a pszichológiai placebo- és a szokásos ellátási kontrollcsoportokat szorongás, depresszió, szerhasználat és krónikus fájdalom esetén. (A-Tjak et al., 2015). Olvass többet az ACT-ről a Verkén →

Érzelemfókuszú terápia (EFT)

Az EFT az Amerikai Pszichológiai Társaság által empirikusan alátámasztottnak minősített megközelítés a párkapcsolati problémák kezelésére; a metaanalízisek randomizált vizsgálatok alapján nagymértékű javulást mutatnak ki a párkapcsolati nehézségek esetén (Wiebe & Johnson, 2016). Olvass többet az EFT-ről a Verkén →

Együttérzés-fókuszú terápia (CFT)

A CFT bizonyítékbázisa folyamatosan bővül; a metaanalízisek kicsi-közepes hatást mutatnak depresszió, szorongás, önkritika és önegyüttérzés terén klinikai mintákban. (Vidal & Soldevilla, 2023). A bizonyítékbázis kisebb, mint a CBT vagy a PDT esetében, és még fejlődik. Olvass többet a CFT-ről a Verkén →

Erőszakmentes kommunikáció (NVC)

Az NVC strukturált kommunikációs gyakorlat — megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés —, nem pedig klinikai beavatkozás, és a lektorált bizonyítékbázisa kisebb és módszertanilag vegyesebb, mint a listán szereplő többi módszeré. Áttekintő tanulmányok pozitív hatást mutatnak az empátia, a munkahelyi konfliktusok és az interperszonális kommunikáció terén. (Museux et al., 2022). Olvass többet az NVC-ről a Verkén →

Olvasóbarát áttekintést arról, hogyan jelennek meg ezek a módszerek a Verke MI-coachingjában, itt találsz: Az AI alapú támogatás típusai a Verkénél.

A Verke coaching-módszertana a klinikai pszichológiai szakirodalomra épül, és nagy mennyiségű valós felhasználói visszajelzés alapján csiszolódik. A Stockholmi Egyetemen zajló randomizált vizsgálat témavezetője Per Carlbring professzor volt. A vizsgálatból két szakdolgozatot védtek meg nyilvánosan a Stockholmi Egyetemen 2025-ben: a Hassbrink-szakdolgozatot (kvantitatív, tünetkimeneti elemzések, megtalálható itt: carlbring.se/uppsatser) és a Lutovsky-szakdolgozatot (kvalitatív, kezelés utáni interjúk és tematikus elemzés, védés 2025 őszén a Stockholmi Egyetem Pszichológiai Intézetében). A vezető kutatócsoport lektorált szakcikke 2026-ban jelent meg az Internet Interventions folyóiratban.

A Verke pszichodinamikus módszere Carlbring stockholmi kutatóhálózatának lektorált munkáira épül — beleértve Johansson és kollégái 2017-es, interneten közvetített, affektusfókuszú PDT-vizsgálatát (Johansson et al., 2017) és Lindegaard és kollégái 2024-es, vezetett vs. nem vezetett interneten közvetített PDT-vizsgálatát (Lindegaard et al., 2024). Ez a munkacsoport együttesen megalapozta az interneten közvetített pszichodinamikus terápiát mint bizonyítékokkal támogatott megközelítést szociális szorongásra. Ezt a hálózatot független, lektorált háttérként hivatkozzuk az Anna által használt módszerhez; szerzői nem a Verke csapatának tagjai vagy támogatói.

Mit állítunk

• A Verke olyan módszerekkel coachol, amelyek mögött jelentős lektorált bizonyítékbázis áll — CBT, PDT, ACT, EFT, CFT —, valamint az NVC strukturált kommunikációs gyakorlatát alkalmazza.
• Az Anna és Judith coach a Verke termékben ugyanaz a két MI-profil, amelyet a Stockholmi Egyetem vizsgálatában értékeltek.
• A Stockholmi Egyetemen zajló randomizált, kontrollált vizsgálat lezárult, eredményei pedig 2026-ban megjelentek a lektorált Internet Interventions folyóiratban.
• A vizsgálatból két egymást kiegészítő mesterszakdolgozat — Hassbrink (kvantitatív) és Lutovsky (kvalitatív) — 2025-ben nyilvános védésen ment át a Stockholmi Egyetemen.

Mit nem állítunk

• A Verke nem helyettesíti a professzionális mentálhigiénés ellátást, a pszichiátriai vizsgálatot vagy a krízisellátást. Ez egy coaching termék.
• A Verke FDA által jóváhagyott orvostechnikai eszköz. Nem az, és nem is teszünk ilyen állítást.
• Konkrét klinikai eredményszámokat — tünetcsökkenési százalékokat, gyógyulási arányokat vagy bármilyen más számszerű állítást — a Verke saját coachjairól. A vizsgálat lektorált eredményei a megjelent tanulmányban olvashatók; itt nem mondjuk el őket újra.
• Semmilyen klinikai felmérést nem végez. A Verke coachjai nem szűrnek, nem címkéznek és nem értékelnek klinikai állapotokat.

Ha klinikusként, kutatóként vagy újságíróként a Verke módszertana vagy a stockholmi vizsgálat iránt érdeklődsz, a nyilvános források a következők:

• Stockholm University research catalogue entry — a projekt oldala a vizsgálat felépítésével és ütemezésével.
• carlbring.se/publikationer — Carlbring professzor teljes, lektorált publikációs listája, beleértve a pszichoterápiában alkalmazott MI-vel kapcsolatos munkáit is.
• carlbring.se/uppsatser — a témavezetett mesterszakdolgozatok jegyzéke, ahol a Hassbrink-féle kvantitatív szakdolgozat is megtalálható.
• Stockholm University via DiVA-portal.org — a svéd akadémiai szakdolgozat-archívum (szerző vagy témavezető neve alapján kereshető).
• Hlynsson, Mechler, Lindqvist, Andersson & Carlbring (2026), Anna vs. Judith: A randomized comparison of AI-delivered psychodynamic and cognitive behavioral therapies for social anxiety disorder, Internet Interventions, 45, 100960 — a vizsgálatról beszámoló, lektorált folyóiratcikk.

Együttműködésért, módszertani kérdésekért, vagy ha mélyebb beszélgetést szeretnél a Verke coaching-felépítéséről, írj nekünk ide: support@verke.co. A válaszidő általában néhány munkanap.